Nyerjen válaszával

Adatkezelő azonosító adatai:

Adatkezelő neve: QT HUNGARY Interaktív Kft.

székhely: 1023 Budapest, Árpád Fejedelem útja 26-28.

e-mail cím: marketing@qtinteraktiv.hu

telefonszám: + 36 30 855 6662

I. Az Adatkezelési szabályzat célja

Adatkezelő kinyilvánítja, hogy adatkezelési tevékenységét – a megfelelő belső szabályok, technikai és szervezési intézkedések meghozatalával – úgy végzi, hogy az minden körülmények között feleljen meg AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETÉNEK – (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, a továbbiakban: Rendelet vagy GDPR) – továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) rendelkezéseinek.

Az Adatkezelési Szabályzat célja azon belső szabályok megállapítása és intézkedések megalapozása, amelyek biztosítják, hogy Adatkezelő személyes adatok kezelésére irányuló tevékenysége megfeleljen a Rendelet, és az Infotv. rendelkezéseinek.

Az Adatkezelési Szabályzat célja továbbá olyan intézkedések bevezetése és következetes alkalmazása, amelyek az Érintettek személyes adatainak pontos és biztonságos, valamint a hatályos uniós és tagállami adatvédelmi szabályoknak megfelelő, az Adatkezelő szintjén egységesen megvalósított kezelését biztosítják.

Az Adatkezelési Szabályzat ugyanakkor tömör, átlátható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást nyújt az Adatkezelő által kezelt személyes adataikhoz való hozzáférésről, valamint rendelkezik és tájékoztatást nyújt az Adatkezelő által az Érintettek jogainak biztosítására vonatkozó szabályokról.

Az Adatkezelő fenntartja magának a jogot jelen Adatvédelmi szabályzat egyoldalú módosítására. A módosítás a Weboldalon történő közzététellel válik hatályossá. A Weboldal szolgáltatásainak a módosítást követő igénybe vételével Érintett tudomásul veszi az Adatvédelmi szabályzat módosítását.

Meddig tart az adatkezelés (az adatkezelés időtartama)? Milyen esetekben vonhatja vissza Érintett a hozzájárulását?

Az adatkezelés – az adatvédelmi szabályzatban felsorolt kivételekkel – az adatkezelés céljának megvalósulásáig tart. A számlázáshoz szükséges adatok kezelése a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (számviteli törvény) meghatározott ideig történik. A számviteli törvény szerint a bizonylatokat az Adatkezelő 8 évig köteles megőrizni. A hírlevél küldése, a direkt marketing, és a weboldal szolgáltatásainak biztosítása céljából történő adatkezelés az Érintett hozzájárulásának visszavonásáig tart.

Érintett az összes adatkezelési jogcím tekintetében jogosult bármikor az adatai kezeléséhez adott hozzájárulást visszavonni. A visszavonás iránti kérelmet az Adatkezelő fenti elérhetőségeire kell eljuttatni. Ebben az esetben Adatkezelő köteles az adatkezelést megszüntetni. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a korábban végzett adatkezelést jogszerűségét.

Min alapszik az adatkezelés (az adatkezelés jogalapja)?

Az adatkezelés az Érintett hozzájárulásán alapul. Az adatkezelés Érintett önkéntes hozzájárulásán alapszik, azt Adatkezelő nem kényszeríti ki, azonban felhívja érintett figyelmét, hogy a személyes adatok meg nem adása/nem teljes körű megadása esetén a Weboldal összes szolgáltatása/a Weboldal egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők Felhasználó részére Adatkezelő és Érintett között nem lehetséges.

Érintett milyen adatait kezeli Adatkezelő? Adatkezelő az Érintett alábbi adatait kezeli:

Weboldalon történő regisztráció és a Weboldal szolgáltatásainak biztosítása:

A Weboldalon Érintett által megadott adatokat továbbá Érintett IP címét kezeli Adatkezelő, valamint a Weboldal rendszere automatikusan menti a látogatás kezdő és befejező időpontját, illetve egyes esetekben – a felhasználó számítógépének beállításától függően – a böngésző és az operációs rendszer típusát.

Az Érintett a Weboldalon különösen az alábbi személyes adatokat adhatja meg:

– Név, (Cégnév), telefonszám, e-mail cím.

Ügyfélkapcsolat:

– Név, (Cégnév), telefonszám, e-mail cím.

Hírlevél küldése céljából:

a) név

b) születési év, hó, nap

c) irányítószám,

d) e-mail cím

f) telefonszám

g) nem

Nyereményjáték lebonyolítása céljából:

a) név

b) születési év, hó, nap

c) irányítószám,

d) e-mail cím

f) telefonszám

g) nem

Direkt marketing céljából:

a) név

b) születési év, hó, nap

c) irányítószám,

d) e-mail cím

f) telefonszám

g) nem

Mi az adatkezelés célja?

Adatkezelő Érintett adatait az alábbi célok érdekében kezeli:

Weboldalon történő regisztráció, és a Weboldalon elérhető szolgáltatások biztosítása céljából történő adatkezelés céljai részletesen:

a) Weboldalon történő regisztráció, és ezáltal a Weboldal szolgáltatásai igénybe vételének biztosítása;

b) Érintett azonosítása;

c) Érintett és Adatkezelő közötti kommunikáció biztosítása;

d) Adatkezelő által ügyfélszolgálati feladatok ellátása, panaszkezelés;

e) Érintett részére rendszerüzenet eljuttatása;

f) Adatok esetleges statisztikai célra történő felhasználása anonimizáltan;

g) a Weboldal esetleges fizetős szolgáltatásainak igénybe vétele esetén számlázás és fizetés lebonyolítása;

Ügyfélkapcsolat céljából

a) Érintett és Adatkezelő közötti kommunikáció biztosítása;

Hírlevél küldése céljából történő adatkezelés céljai részletesen:

a) Érintett kifejezett hozzájárulása esetén hírlevél küldése részére, amely adott esetben reklámnak, illetve marketing vagy direkt marketing küldeménynek is minősülhet;

Nyereményjáték lebonyolítása céljából történő adatkezelés céljai részletesen:

a) Adatkezelő saját belátása szerint nyereményjátékot szervez érintettek részére, melynek során Érintett meghatározott nyeremények átvételére szerezhet jogosultságot.

Direkt marketing céljából történő adatkezelés céljai részletesen:

a) Az Érintettnek a Weboldalon tett kifejezett hozzájárulása esetén Adatkezelő – továbbá Érintett a szerződéses partner részére történő adattovábbításhoz hozzájáruló kifejezett nyilatkozata esetén Adatkezelő adott szerződéses partnere. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 2008. évi XLVIII. törvény szerinti reklámnak minősülő küldeményeket küld részére elektronikus levél vagy egyéb közvetlen megkeresés útján, amelyek mind Adatkezelő, mind Adatkezelő szerződéses partnerei által forgalmazott termékekről, illetve az általuk nyújtott szolgáltatásokról tartalmazhatnak információt.

Kezel-e Adatkezelő „különleges adatokat”?

A Weboldal használata során Érintett megadhat olyan adatokat, amelyek a Rendelet 9. cikke szerint különleges kategóriájú adatnak (a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok) minősülhetnek – beleértve azt az esetet is, amikor olyan adat megadására kerül sor, amelyből különleges adatra lehet következtetni. A Weboldalon Érintett kifejezett hozzájárulást adja Adatkezelő részére a különleges adatok kezelésére vonatkozóan, amennyiben ilyen adatot ad meg Adatkezelő részére. A hozzájáruló nyilatkozat tartalma változatlan formában visszaidézhető, a nyilatkozat megtételének időpontja és a szabályzatot tevő személye beazonosítható.

Mely személyek jogosultak a személyes adatok megismerésére?

Az érintett által megadott személyes adatokat Adatkezelő vezető tisztségviselői és munkavállalói, valamint az Adatvédelmi szabályzatban adatfeldolgozóként vagy az

adattovábbítás címzettjeiként megnevezett személyek vezető tisztségviselői és munkavállalói ismerhetik meg.

Mely személyek vesznek-e részt adatfeldolgozóként a személyes adatok kezelésében, milyen módon történik az adatfeldolgozás?

Adatkezelő egyben adatfeldolgozónak is minősül, azaz az adatkezeléshez kapcsolódó technikai műveleteket végez. Az adatfeldolgozásra információs rendszer útján kerül sor.

Az adatkezelés során Adatkezelő más adatfeldolgozók szolgáltatásait is igénybe veszi. Történik-e adatok továbbítása Adatkezelőn kívül más személy részére?

Annak érdekében, hogy Érintett részére a Weboldal a lehető legszínvonalasabb szolgáltatásokat nyújtja, Adatkezelő rajta kívül más személyeket is igénybe vesz a Weboldal működtetéséhez. Ezen személyek részére Adatkezelő Érintett személyes adatait továbbítja.

Adattovábbítás az alábbi személyek részére történik:

– Ixor.hu Kft (székhely: 1068 Budapest, Király u. 110. Adószám: 14119125-2-42), mely a Weboldal üzemeltetését végzi általános jelleggel, továbbá a Felhasználási Feltételekben megnevezett „Hitelesítési szolgáltatás” nyújtásában működik közre azáltal. Az adattovábbítás ebben az esetben az Érintett összes, a Weboldalon megadott adatát érintheti.

Amennyiben Érintett hozzájárulását adja személyes adatainak marketing és/vagy direkt marketing célból történő kezeléséhez, adattovábbítás az alábbi személyek, mint Adatkezelő szerződéses partnerei részére történhet.

Adattovábbítás harmadik ország területére nem történik.

Melyek az adatkezelés elvei?

Adatkezelő Érintett személyes adatait az alábbi elvek figyelembe vételével kezeli:

A személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az Érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”);

A személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a Rendelet 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”);

A személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”);

A személyes adatoknak pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék („pontosság”);

A személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; a személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes adatok kezelésére a Rendelet 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően

közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, az e rendeletben az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására is figyelemmel („korlátozott tárolhatóság”);

A személyes adatok kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve („integritás és bizalmas jelleg”).

Az Adatkezelő felelős azért, hogy az adatkezelés ezen elveknek megfelel, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”).

Milyen intézkedéseket köteles megtenni Adatkezelő az adatok biztonsága érdekében?

Az Adatkezelő és az adatfeldolgozó a tudomány és technológia állása és a megvalósítás költségei, továbbá az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak érdekében, hogy a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantálja.

A fentiek keretében az alábbi intézkedéseket teszi meg: – a személyes adatok álnevesítését és titkosítását;

– a személyes adatok kezelésére használt rendszerek és szolgáltatások folyamatos bizalmas jellegének biztosítását, integritását, rendelkezésre állását és ellenálló képességét;

– fizikai vagy műszaki incidens esetén biztosítja az arra való képességet, hogy a személyes adatokhoz való hozzáférést és az adatok rendelkezésre állását kellő időben vissza lehessen állítani;

– az adatkezelés biztonságának garantálására hozott technikai és szervezési intézkedések hatékonyságának rendszeres tesztelésére, felmérésére és értékelésére szolgáló eljárást.

– A biztonság megfelelő szintjének meghatározásakor kifejezetten figyelembe kell venni az adatkezelésből eredő olyan kockázatokat, amelyek különösen a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítéséből, elvesztéséből, megváltoztatásából, jogosulatlan nyilvánosságra hozatalából vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférésből erednek.

Az Adatkezelő és az adatfeldolgozó intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy az Adatkezelő vagy az adatfeldolgozó irányítása alatt eljáró, a személyes adatokhoz hozzáféréssel rendelkező természetes személyek kizárólag az Adatkezelő utasításának megfelelően kezelhessék az említett adatokat, kivéve, ha az ettől való eltérésre uniós vagy a magyar jog kötelezi őket.

Milyen esetekben és milyen tartalommal köteles az Adatkezelő tájékoztatni az adatvédelmi incidens esetén?

Amennyiben az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről.

A tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell:

– az adatvédelmi incidens jellegét

– az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit,

– az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket,

– az Adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

Ezen feltételek bármelyikének teljesülése esetén nem kötelező a tájékoztatás:

– az Adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat.

– az Adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, az fent említett magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;

– a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ebben az esetben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

Az Érintettnek milyen jogai vannak az adatkezeléssel kapcsolatban és azokat hogyan érvényesítheti?

a) Hozzáférési jog

Az érintett jogosult arra, hogy az Adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon: – az adatkezelés céljai;

– az érintett személyes adatok kategóriái;

– azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;

– adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;

– az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;

– a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;

– ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;

Adatkezelő köteles az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja, azzal, hogy az érintett ezen, másolat igénylésére vonatozó joga nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait. Az érintett által kért további másolatokért az Adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri.

b) Helyesbítéshez és törléshez („elfeledtetéshez”)való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult továbbá arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.

c) A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az Adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

– a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;

– az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;

– az érintett a tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a közvetlen üzletszerzés céljából történő adatkezelést ellen tiltakozik;

– a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

– a személyes adatokat az Adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

Ha az Adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és azt a Rendelet vonatkozó rendelkezései szerint törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő Adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

A személyes adatokat Adatkezelő nem köteles törölni, amennyiben az adatkezelés szükséges: a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;

– a személyes adatok kezelését előíró, az Adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;

– Rendelet 9. cikk (2) bekezdése h) és i) pontjának, valamint a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;

– a Rendelet 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az a törléshez való említett jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy

– jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez. d) Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

– az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;

– az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;

– az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy

– az érintett tiltakozott – kivéve a közvetlen üzletszerzés céljából történő adatkezelés esetét – az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az Adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

Amennyiben a fentiek szerint az adatkezelés korlátozás alá esi, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

Adatkezelő az Érintettet az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.

Milyen értesítési kötelezettsége van Adatkezelőnek a személyes adatok helyesbítése, törlése, illetve az adatkezelés korlátozása esetén:

Az Adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat a valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az Adatkezelő tájékoztatja e címzettekről.

e) Az adathordozhatósághoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa egy Adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik Adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az az Adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha:

– az adatkezelés az Érintett hozzájárulásán alapul, beleértve a Rendelet 9. cikke szerinti különleges kategóriájú adatok kezelését.

– az adatkezelés automatizált módon történik.

Az adatok hordozhatóságához való jog szerinti gyakorlása során az érintett jogosult arra, hogy – ha ez technikailag megvalósítható – kérje a személyes adatok Adatkezelők közötti közvetlen továbbítását.

Az adathozdozhatósághoz való jog gyakorlása nem sértheti a törléshez való jogot.

Az adathordozhatósághoz való jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

f) A tiltakozáshoz való jog és automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben

Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.

Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

Az Adatkezelés szempontjából fontos fogalmak:

1. ”személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

2.„adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

3. „az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;

4. „profilalkotás”: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják;

5. „álnevesítés”: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;

6. „nyilvántartási rendszer”: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

7. „Adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az Adatkezelőt vagy az Adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;

8. „adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az Adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

9. „címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;

10. „harmadik fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az Adatkezelővel, az adatfeldolgozóval

vagy azokkal a személyekkel, akik az Adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;

11. „az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;

12. „adatvédelmi incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

13. „genetikai adat”: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered;

14. „biometrikus adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat;

15. „egészségügyi adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról;

16. „tevékenységi központ”:

a) az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező Adatkezelő esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, ha azonban a személyes adatok kezelésének céljaira és eszközeire vonatkozó döntéseket az Adatkezelő egy Unión belüli másik tevékenységi helyén hozzák, és az utóbbi tevékenységi hely rendelkezik hatáskörrel az említett döntések végrehajtatására, az említett döntéseket meghozó tevékenységi helyet kell tevékenységi központnak tekinteni;

b) az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező adatfeldolgozó esetében az Unión belüli központi ügyvitelének helye, vagy ha az adatfeldolgozó az Unióban nem rendelkezik központi ügyviteli hellyel, akkor az adatfeldolgozónak az az Unión belüli tevékenységi helye, ahol az adatfeldolgozó tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben végzett fő adatkezelési tevékenységek zajlanak, amennyiben az adatfeldolgozóra e rendelet szerint meghatározott kötelezettségek vonatkoznak;

17. „képviselő”: az az Unióban tevékenységi hellyel, illetve lakóhellyel rendelkező és az Adatkezelő vagy adatfeldolgozó által a 27. cikk alapján írásban megjelölt természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az Adatkezelőt vagy adatfeldolgozót képviseli az Adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra az e rendelet értelmében háruló kötelezettségek vonatkozásában;

18. „vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is;

19. „vállalkozáscsoport”: az ellenőrző vállalkozás és az általa ellenőrzött vállalkozások;

20. „kötelező erejű vállalati szabályok”: a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályzat, amelyet az Unió valamely tagállamának területén tevékenységi hellyel rendelkező Adatkezelő vagy adatfeldolgozó egy vagy több harmadik országban a személyes adatoknak az ugyanazon vállalkozáscsoporton vagy közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportján belüli Adatkezelő vagy adatfeldolgozó részéről történő továbbítása vagy ilyen továbbítások sorozata tekintetében követ;

21. „felügyeleti hatóság”: egy tagállam által az 51. cikknek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv;

22. „érintett felügyeleti hatóság”: az a felügyeleti hatóság, amelyet a személyes adatok kezelése a következő okok valamelyike alapján érint:

a) az Adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az említett felügyeleti hatóság tagállamának területén rendelkezik tevékenységi hellyel;

b) az adatkezelés jelentős mértékben érinti vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érinti a felügyeleti hatóság tagállamában lakóhellyel rendelkező érintetteket; vagy

c) panaszt nyújtottak be az említett felügyeleti hatósághoz; 23. „személyes adatok határokon átnyúló adatkezelése”:

a) személyes adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az egynél több tagállamban tevékenységi hellyel rendelkező Adatkezelő vagy adatfeldolgozó több tagállamban található tevékenységi helyein folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor; vagy

b) személyes adatoknak az Unióban megvalósuló olyan kezelése, amelyre az Adatkezelő vagy az adatfeldolgozó egyetlen tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor úgy, hogy egynél több tagállamban jelentős mértékben érint vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érint érintetteket;

24. „releváns és megalapozott kifogás”: a döntéstervezettel szemben benyújtott, azzal kapcsolatos kifogás, hogy ezt a rendeletet megsértették-e, illetve hogy az Adatkezelőre vagy az adatfeldolgozóra vonatkozó tervezett intézkedés összhangban van-e a rendelettel; a kifogásban egyértelműen be kell mutatni a döntéstervezet által az érintettek alapvető jogaira és szabadságaira, valamint adott esetben a személyes adatok Unión belüli szabad áramlására jelentett kockázatok jelentőségét;

25. „az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás”: az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett szolgáltatás;

26. „nemzetközi szervezet”: a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó szervezet vagy annak alárendelt szervei, vagy olyan egyéb szerv, amelyet két vagy több ország közötti megállapodás hozott létre vagy amely ilyen megállapodás alapján jött létre.

A jelen Adatvédelmi szabályzatban nem definiált fogalmak a Weboldal Felhasználási Feltételeiben foglalt jelentéssel bírnak.

A Panasztételhez való jog

Ha az Érintett úgy ítéli meg, hogy az Adatkezelő általi személyes adatainak kezelése megsérti a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok, így különösen a GDPR, rendelkezéseit, jogában áll a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál panaszt benyújtani.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei: Honlap: http://naih.hu/

Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.

Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.

Telefon: +36-1-391-1400

Fax: +36-1-391-1410

E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu

Az Érintettnek joga van más, így különösen a szokásos tartózkodási helye, munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti európai uniós tagállamban létrehozott, felügyeleti hatóságnál is panaszt tenni. –

Felügyeleti hatóság határozatának bírósági felülvizsgálata, ill. egyéb jogorvoslati lehetőség

Az Érintett és az Adatkezelő jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben, így különösen a felügyeleti hatóság vizsgálati, korrekciós és engedélyezési hatásköreinek gyakorlására, illetve a panaszok megalapozatlannak tekintésére vagy elutasítására vonatkozó döntésével szemben. Mindazonáltal a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog nem vonatkozik a felügyeleti hatóságok által tett, jogilag kötelező erővel nem bíró intézkedéseikre, például a felügyeleti hatóság által kibocsátott véleményekre vagy az általa nyújtott tanácsra.

Továbbá az Érintettet jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha a GDPR 55. vagy 56. cikk alapján illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az Érintettet a benyújtott panaszával kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.

A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti uniós tagállam bírósága előtt kell megindítani.

– A bírósághoz fordulás joga (keresetindítási jog)

Az Érintett – panasztételi jogától függetlenül – bírósághoz fordulhat, ha a személyes adatainak kezelése során megsértették a GDPR szerinti jogait.

Az Adatkezelővel mint belföldi tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelővel szemben magyar bíróság előtt indítható per.

Az Érintett a pert a jelenlegi Infotv. 22. § (1) bek. szerint a lakóhelye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja. Magyarországon a törvényszékek elérhetősége az alábbi linken található: http://birosag.hu/torvenyszekek.

Tekintettel arra, hogy az Adatkezelő nem minősül valamely tagállam közhatalmi jogosítványait gyakorolva eljáró közhatalmi szervének, az Érintett a pert a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósága előtt is megindíthatja, amennyiben az Érintett szokásos tartózkodási helye az Európai Unió más tagállamában van.

– Egyéb igényérvényesítési lehetőség

Az Érintettnek jogában áll a panasznak a nevében történő benyújtásával, a felügyeleti hatóság határozatának bírósági felülvizsgálatával, a keresetindítással, valamint a kártérítési jogának a nevében történő érvényesítésével egy olyan nonprofit jellegű szervezetet vagy egyesületet megbízni, amelyet valamely európai uniós tagállam jogának megfelelően hoztak létre és amelynek alapszabályban rögzített céljai a közérdek szolgálata, valamint az érintettek jogainak és szabadságának a személyes adatok vonatkozásában biztosított védelme.

– Kártérítéshez való jog

Az Adatkezelő köteles megtéríteni azt a vagyoni vagy nem vagyoni kárt, amelyet az alábbi jogszabályok megsértésének eredményeként más személy szenvedett el:

(i) GDPR,

(ii) a GDPR-ral összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat,

(iii) a GDPR-ban foglalt szabályokat pontosító tagállami jog.

Az Adatkezelő mentesül a kártérítési felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért őt semmilyen módon nem terheli felelősség.

A károsult a kártérítés igényét a meghatározott tagállamban hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál nyújthatja be.

VII. Eljárási szabályok

Az Adatkezelő a fenti tájékoztatási kötelezettségének teljesítése és intézkedései megtétele során az ott meghatározottak szerint köteles eljárni. A fent meghatározott speciális szabályokat meghaladóan a Vállakozás a következő rendelkezések betartásával jár el.

– A kérelem elbírálása

Az érintetti jogok kapcsán kérelmezett intézkedésekkel kapcsolatban az alábbi eljárási szabályokat kell alkalmazni.

A kérelem benyújtása írásban történhet elektronikus levél útján vagy papír alapon a jelen szabályzatban megadott elérhetőségeken. Ha az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az Érintett azt másként kéri.

Az Érintett köteles a kérelemben megjelölni, hogy a mely személyes adat vonatkozásában kéri az Adatkezelő intézkedését.

Az Adatkezelő az írásban benyújtott kérelem kézhezvételétől számított 1 (egy) hónapon belül köteles kérelmet elbírálni. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét, illetve a folyamatban lévő kérelmek számát, az Adatkezelő a kérelem elbírálásának határidejét további 2 (kettő) hónappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás tényéről, illetve a késedelem okairól az Érintettet a kérelem kézhezvételétől számított 1 (egy) hónapon belül tájékoztatni kell.

Amennyiben az Érintett kérelme megalapozott, az Adatkezelő a kért intézkedést az eljárási határidőn belül végrehajtja, és a végrehajtás megtörténtétével kapcsolatosan írásbeli tájékoztatást ad az Érintett részére.

Ha az Adatkezelő nem tesz intézkedéseket az Érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 1 (egy) hónapon belül tájékoztatja az Érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az Érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

– A szolgáltatott információ, a nyújtott tájékoztatás és a megtett intézkedés díja

Adatkezelő a szükséges információkat, az érintetti jogokkal kapcsolatos tájékoztatást, illetve a kérelmezett intézkedéseket díjmentesen biztosítja. Amennyiben azonban az Érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az Adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre

(i) észszerű összegű díjat számíthat fel vagy

(ii) megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

– Kérelmező személyazonosságának vizsgálata

Abban az esetben, amennyiben a Vállakozásnak a jelen szabályzat 4.2.1 – 4.2.6 pontok szerinti kérelem előterjesztőjének kilétével kapcsolatban megalapozott kétsége támad, a Vállakozás az Érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges további információk rendelkezésre bocsátását igényelheti.

VIII. Adatvédelmi incidens

Adatvédelmi incidens esetén az Adatkezelő a következő szabályokat köteles betartani, illetve a következő szabályok alapján köteles eljárni.

– Bejelentés a felügyeleti hatósághoz

Az Adatkezelő az általa kezelt adatok vonatkozásában az adatvédelmi incidenst a tudomásszerzést követően indokolatlan késedelem nélkül, amennyiben az lehetséges, úgy a tudomásszerzést követően legkésőbb 72 órával bejelenti a felügyeleti hatóságnak, legalább az alábbi tartalommal:

(i) az adatvédelmi incidens jellegének ismertetése, ideértve az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát, (ii) a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó neve elérhetősége,

(iii) az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következmények,

(iv) az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedések, ideértve az esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

Ha és amennyiben nem lehetséges a fenti információkat egyidejűleg közölni, azok további indokolatlan késedelem nélkül később részletekben is közölhetők a felügyeleti hatósággal. Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is.

Nem kell bejelenteni az adatvédelmi incidenst, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. A kockázat valószínűségét és súlyosságát az adatkezelés jellegének, hatókörének, körülményeinek és céljainak függvényében kell objektív értékelés alapján meghatározni. Kockázatnak minősülhet például, ha az érintettek az incidens folytán hátrányos megkülönböztetésben részesülhetnek, személyazonosságukkal történő visszaélés alanyaivá válhatnak, pénzügyi veszteséget szenvedhetnek, jó hírnevük sérülhet, egyéb jelentős gazdasági vagy szociális hátrány érheti őket.

– Az Érintett tájékoztatása

Ha valamely Érintett, különös tekintettel az Adatkezelő munkavállalóira, adatvédelmi incidensről értesül, úgy köteles erről az Adatkezelő képviselőjét haladéktalanul értesíteni. Az értesítéssel kapcsolatos díjszámításra a 4.3.2 pontban foglaltaknak megfelelően alkalmazandók.

Minden olyan esetben, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár valamely Érintett(ek) jogaira és szabadságaira nézve és az incidensről az Adatkezelő tudomást szerez, arról indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni köteles az Érintett(ek)et. A tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell:

(i) az adatvédelmi incidens jellegét,

(ii) az Adatvédelmi Tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségét,

(iii) az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket,

(iv) az Adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

Az Érintett tájékoztatása nem szükséges, amennyiben a következő feltételek bármelyike teljesül:

(i) az Adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat,

(ii) az Adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg,

(iii) a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az Érintetteket nyilvánosan, a helyben szokásos módon közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

Amennyiben az Adatkezelő még nem értesítette az Érintettet az adatvédelmi incidensről, a felügyeleti hatóság, miután mérlegelte, hogy az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár-e, elrendelheti az Érintett tájékoztatását, vagy megállapíthatja a fenti feltételek valamelyikének teljesülését és így azt, hogy az Érintett tájékoztatása nem szükséges.

– Adatvédelmi incidensek kezelés, orvoslása

Adatvédelmi incidensek megelőzése, kezelése, a vonatkozó jogi előírások betartása a Társaság vezetőjének feladata.

Az informatikai rendszereken naplózni kell a hozzáféréseket és hozzáférési kisérleteket, és ezeket folyamatosan elemezni kell.

Amennyiben Adatkezelő munkavállalói a feladataik ellátása során adatvédelmi incidenst észlelnek, haladéktalanul értesíteniük kell Adatkezelő képviselőjét.

Adatkezelő munkavállalói kötelesek jelenteni Adatkezelő képviselőjének, ha adatvédelmi incidenst, vagy arra utaló eseményt észlelnek.

Adatvédelmi incidens bejelentése esetén Adatkezelő képviselője – az informatikai, pénzügyi és működési vezető bevonásával – haladéktalanul megvizsgálja a bejelentést, ennek során azonosítani kell az incidenst, el kell dönteni, hogy valódi incidensről, vagy téves riasztásról van szó. Meg kell vizsgálni és meg kell állapítani:

a. az incidens bekövetkezésének időpontját és helyét,

b. az incidens leírását, körülményeit, hatásait,

c. az incidens során kompromittálódott adatok körét, számosságát,

d. a kompromittálódott adatokkal érintett személyek körét,

e. az incidens elhárítása érdekében tett intézkedések leírását,

f. a kár megelőzése, elhárítása, csökkentése érdekében tett intézkedések leírását.

Adatvédelmi incidens bekövetkezése esetén az érintett rendszereket, személyeket, adatokat be kell határolni és el kell különíteni és gondoskodni kell az incidens bekövetkezését alátámasztó bizonyítékok begyűjtéséről és megőrzéséről. Ezt követően lehet megkezdeni a károk helyreállítását és a jogszerű működés visszaállítását.

– Adatvédelmi incidensek nyilvántartása

Az adatvédelmi incidensekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza: a) az érintett személyes adatok körét,

b) az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát,

c) az adatvédelmi incidens időpontját,

d) az adatvédelmi incidens körülményeit, hatásait,

e) az adatvédelmi incidens orvoslására megtett intézkedéseket,

f) az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.

A nyilvántartásban szereplő adatvédelmi incidensekre vonatkozó adatokat 5 évig meg kell őrizni.

IX. Adatkezelési nyilvántartások

– Adatkezelési tevékenységek nyilvántartása

Az Adatkezelő és az Adatkezelő képviselője a felelősségébe tartozóan végzett adatkezelési tevékenységekről írásban, ideértve az elektronikus dokumentumot is, nyilvántartást köteles vezetni a GDPR 30. cikkének megfelelően, ami a következő információkat tartalmazza:

(i) a Vállakozás neve és elérhetősége, valamint – ha van ilyen – a közös adatkezelőnek, az adatkezelő képviselőjének és az adatvédelmi tisztviselőnek a neve és elérhetősége,

(ii) az adatkezelés céljai,

(iii) az Érintettek kategóriáinak, valamint a személyes adatok kategóriáinak ismertetése,

(iv) olyan címzettek kategóriái, akikkel a személyes adatokat közlik vagy közölni fogják, ideértve a harmadik országbeli címzetteket vagy nemzetközi szervezeteket,

(v) adott esetben a személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására vonatkozó információk, beleértve a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet azonosítását, valamint a GDPR 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdés szerinti továbbítás esetében a megfelelő garanciák leírása,

(vi) ha lehetséges, a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők,

(vii) ha lehetséges, a GDPR 32. cikk (1) bekezdésében említett technikai és szervezési intézkedések általános leírása.

Az Adatkezelő és az Adatkezelő képviselője köteles a nyilvántartást megkeresés alapján a felügyeleti hatóság részére hozzáférhetővé tenni.

X. Adatkezelés biztonsága

Adatkezelő a személyes adatok biztonsága érdekében köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adatkezelés és a személyes adatok biztonsága érdekében szükségesek.

Az Adatkezelő az adatokat megfelelő intézkedésekkel védi a véletlen vagy jogellenes megsemmisítés, elvesztés, megváltoztatás, sérülés, jogosulatlan nyilvánosságra hozatal vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés ellen.

Adatkezelő a személyes adatokat bizalmas adatként minősíti és kezeli. A munkavállalókkal a személyes adatok kezelésére vonatkozóan titoktartási kötelezettséget ír elő. A személyes adatokhoz való hozzáférést Adatkezelő jogosultsági szintek megadásával korlátozza.

Adatkezelő az informatikai rendszereket tűzfallal védi, és megfelelő szintű vírusvédelemmel látja el.

Adatkezelő az elektronikus adatfeldolgozást, nyilvántartást számítógépes program útján végzi, amely megfelel az adatbiztonság követelményeinek. A program biztosítja, hogy az adatokhoz csak célhoz kötötten, ellenőrzött körülmények között csak azon személyek férjenek hozzá, akiknek a feladataik ellátása érdekében erre szükségük van.

A személyes adatok automatizált feldolgozása során az Adatkezelő és az igénybe vett adatfeldolgozók további intézkedésekkel biztosítja:

a) a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását;

b) az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását;

c) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják;

d) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe;

e) a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságát és

f) azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépő hibákról jelentés készüljön.

Adatkezelő a személyes adatok védelme érdekében gondoskodik az elektronikus úton folytatott bejövő és kimenő kommunikáció ellenőrzéséről.

A folyamatban levő munkavégzés, feldolgozás alatt levő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá, a személyzeti, a bér- és munkaügyi ás egyéb személyes adatokat tartalmazó iratokat biztonságosan elzárva kell tartani.

Biztosítani kell az adatok és az azokat hordozó eszközök, iratok megfelelő fizikai védelmét.

XI. Egyéb rendelkezések

A jelen Szabályzatban az európai uniós jogon vagy az Európai Unión az EGT tagállamokban alkalmazandó jogot és az EGT tagállamokat is érteni kell.

XII. Hatály és felülvizsgálati rend

Az Adatkezelési Szabályzat a közzététellel lép hatályba és visszavonásig érvényes. Az Adatkezelési Szabályzat hatályba lépésével minden olyan korábban hatályos belső szabályzat, illetve munkáltatói utasítás hatályát veszti, amelynek figyelembevételével az Adatkezelő az Adatkezelési Szabályzat hatálya alá személyes adatokat kezelték.

Amennyiben szükséges, Adatkezelő a jogszabályi és a belső szervezeti változásoknak megfelelően intézkedik az Adatkezelési Szabályzat megfelelő módosítása iránt, gondoskodik a módosított

Adatkezelési Szabályzat hatályba léptetéséről és kihirdetéséről, valamint arról, hogy az Adatkezelési Szabályzat személyi hatálya alá tartozó személyek a módosítások tartalmáról tudomást szerezzenek.

Az Adatkezelési Szabályzat rá irányadó szabályainak megismerése és betartása az Adatkezelő minden képviselője, tisztségviselője és megbízottja számára kötelező, feladataikat kötelesek az Adatkezelési Szabályzat előírásainak maradéktalan betartásával ellátni.

Jogszabályváltozás esetén, továbbá a jelen szabályzat egyéb okból történő módosítása esetén a Tájékoztatót a jogszabályi változás alapulvételével, illetve egyéb okból módosítani kell és az Érintettekkel meg kell ismertetni a módosítás szövegét.

Budapest, 2020. Január 27.

Mennyi időn belül tervezi, hogy felújítja lakását vagy másik lakásba költözik?

A nyereményjátékban való részvételhez kérjük, adja meg a következő adataid.